Milyen masszőrt keres?

-

Fényszennyezés kontra egészség

2016-08-03

Tudtad, hogy a globális környezet szennyezésnek van egy keveset emlegetett fajtája? Ez nem más, mint a fényszennyezés. De miért rossz nekünk, ha a csillagos ég helyett lámpák fénye alatt alszunk? Vannak-e egészségügyi kockázatai?

Az ökológiával szemben jóval kisebb jelentőséget  tulajdonítanak világszerte a fényszennyezettségnek, éppen ezért  kevés az ezzel foglalkozó kutatás is. A fényszennyezés mindenkit érint. Az USA és Európa lakóinak 99 százalékát. De honnan ered egyáltalán a mesterséges fény? A legfontosabb összetevője az utcai világítás, ami nagyrészt a köztéri lámpák fényéből áll.  Ehhez jönnek még a házakból kiszűrődő fények, az autók reflektorai és a nagyvárosok kedvenc látványosságait megvilágító  hangulatfényei.

A fényszennyezettség "mellékhatásai": A kutatásból olyan meglepő tények derülnek ki, hogy például a világ népességének 14 %-a egyáltalán nem is használja az éjszakai látását, hiszen soha nincs olyan sötét körülötte, hogy szüksége lenne erre. Az Európában élőkre ez hatványozottan igaz és az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy az emberi szem máshogyan működik a kétféle napszakban. A nappali látáskor ugyanis jóval nagyobb a színérzékenység és a magasabb a szembe vetített kép felbontása is, míg  kevés fénynél az emberi szemben jóval érzékenyebb receptorok kapcsolnak be. Ezek teszik lehetővé, hogy sötétségben is elboldogulj, bár a kép felbontása és a színek érzékelése is  csökken, de ezekre ilyenkor nincs is szükség,  hiszen az a cél, hogy egyáltalán láss valamit.

Mi történik akkor, ha ez a látásmód nem kapcsol be?  Alapvetően semmi, de hosszú távon előfordulhat, hogy már egy holdvilágos éjszakán sem fogsz jól látni lámpa nélkül, mivel a szemed nem szokott hozzá a sötétséghez. Mindehhez olyan pszichológiai hatások is társulhatnak, hogy jobban fogsz félni a sötétben. A túl sok éjszakai fény a biológiai órádat is megzavarhatja, hiszen a szervezeted érzékeli, hogy nincs teljesen sötét, így éberebben tart alvás közben. Az alvást segítő legfőbb  hormon, a meletonin ugyanis szürkületkor, sötétedés környékén kezd el termelődni és annál nagyobb hatást fejt ki, minél sötétebb van.

Mindehhez gondold hozzá, mekkora élménytől esik el, aki még nem látta a mélykék, milliónyi csillaggal pöttyözött eget. Fényszennyezett helyen nem lehet csillagképeket böngészni,  a Göncölszekér elveszett vonórúdját keresni. Pedig egy ilyen varázslatos este hatással tud lenni a kedélyálolapotodra.

-LaM-