A masszázsra járás 10 pontja

1. a masszőrlány kinézése

Soha nem titkoltam, hogy ehhez csak és kizárólag a masszazsinfo.hu oldalt használom. Nem azért mert egy valag pénzt fizetnek nekem a reklámaikért, hanem azért, mert biztos lehetek abban, hogy

• azokat a lányokat találom a helyszínen, akik a masszázsinfón hirdetnek
• létező, naponta frissített anyagban turkálhatok, mert nem más oldalról lenyúlt fotókkal és telszámokkal nyomják tele. Más oldalakon vannak olyan lányok, akiknek a fotói két éve lopták a masszázsinfóról, akik már rég abbahagyták a szolgáltatást és férjhez mentek, gyereket szültek, kávézót nyitottak, a hirdetésük meg még most is ott virít a klónoldalakon
• a masszázsinfón megbízható lányokat találok, a gázosakat, hazudósakat, diliseket, brutálisan lenyúlósakat ugyanis örökre kitiltják onnan - ezek később szintén a klónoldalakon jelennek meg
• a masszázsinfós lányok TUDNAK masszírozni - nekem pedig ez a fontos, ugyanis nem dugni megyek és nem is cumiztatni.
• a hirdetések szövege általában igaz, tehát nem futottam még bele az érettségi fotójával hirdető rágós vén tyúkba, nem találkoztam szakszerű masszázst ígérő nyunyával, aki aztán csak kenegetett, satöbbi, satöbbi

Szóval kinézek valami szimpatikusnak látszó hölgyikét, amilyenre épp akkor vágyom. Megnézem az arcát és a hátteret is. Elkerülöm a műtermi és az agyonretusált fotókat, nem hiszek nekik.
Elkerülöm az olyan helyeket, ahol kettőnél többen szolgáltatnak. Elkerülöm a műkörmös, szolizott cicukákat, bár ebből a masszázsinfón egyre kevesebb van. Elkerülöm a nyóckert, meg az elegáns budai részeket is, a Mammut környékét.
A nyóckerhez hosszászámítom a hétker körfolyosós, patkányos, büdös kéróit, Budával meg az a bajom, hogy aki meg tudja fizetni az ottani árakat, az vagy nagyon drágán dolgozik, vagy nem masszázsból él, tehát kösz nem kell.

A kinézett telefonszámot beírom a gugliba és ha netán felbukkan kurvás oldalakon is, azonnal eldobom. Szaladtam már bele olyan szolgáltatóba, aki a kedvenc lapomon tisztességes masszőznek öltözött, egy másikon viszont pisi-kakiszexet is hirdetett. Utóbb emiatt nem csodálkoztam azon, hogy amit velem művelt, annak köze nem volt a masszázshoz.

Ha minden stimmel, akkor az imígyen talált telefonszámokat betárazom egy olyan telefonba, ami direkt erre a célra rendszeresítettem, ugyanis a lányok szeretik a hívószám-kijelzéssel telefonálást, én meg nem szeretem, ha olyankor hívnak vissza, amikor épp nem alkalmas, vagy netán más veszi fel a normál használatú telómat.

2. a telefon-beszélgetés

Egy olyan helyen, ahol más nem hall, előveszem a masszázsos telefont és a számom kijelzésével felhívom az első számot. Udvariasan köszönök, bemutatkozom (mondom a keresztnevemet) és megkérdezem, hogy masszázsügyben jó helyen járok-e.
És várok.
Már az nagyon sokat elmond a helyről, hogyan kezeli a hölgyike az effajta bejelentkezést. Nem tetszik, ha erre elkezdi darálni a formaszöveget, amiről érződik, hogy most mondja el ezernegyvenedszer és rohadtul unja.
Kérdezek és beszéltetem a leánykát.
Közben figyelek a háttérzajokra is.
Ha forgalmas a hely, ajtócsengő, több telefon, ricsaj, jövésmenés, kaputelefon, elköszönök. A masszázs elengedhetetlen kelléke a csend, nyugalom, intim légkör.
Ha a leány flegma, türelmetlen, undok, kilóg a szájából a kapanyél, primitív módon fogalmaz, elköszönök. A buta libák semmit sem tudnak a masszázsról.
Ha az első szuszra megkínál a puncijával, vagy felajánlja a franciás befejezést, elköszönök. Ha sok az extra, vagyis a masszázson felül ajánlott és beárazott különszolgáltatás, elköszönök. Nem kuplerájba vágyom, hanem masszázsra.
Ha felmerül a gyanú, hogy a lány hazudik, tehát mondjuk nem ő szerepel a hirdetésben, hanem a barátnője, vagy ő egy diszpécser, esetleg maga a madám, aki csak kezeli a hirdető telefonját: elköszönök.
Ha kiderül, hogy óránként fogad egy vendéget, vagy van félórás szolgáltatás is: elköszönök. Futószalagra nem vágyom, az előttem-utánam jövőmenő vendég képére nem vagyok kíváncsi és nem örömtanyát keresek, hanem masszázst.
Ha nem mondja meg a pontos címet, csak annyit hogy menjek a Rákóczi útra és onnan telefonáljak: elköszönök.
Ha túl magas árat mondanak: elköszönök.

3. a masszázs ára momentán

Kiindulhatunk abból, hogy egy egyórás masszázs ára átlagosan 4000 Ft.
Ez ugye masszázs, ebben nincs semmi extra.
Az extra azt jelenti, hogy az egész testre kiterjedő masszázs tényleg kiterjed az egész testre, vagyis a masszőz keze megérinti azt a területet is, amit egyébként illik kikerülnie.
Nem kicsit, nagyon!
Kézi befejezésnek nevezik azt a műveletet, amikor a masszőz néhány szakszerű mozdulattal lelohasztja az ágaskodó testrész meredezését, vagy ha az a masszázstól nem kezdett meredezni, akkor előbb gondoskodik róla, hogy megtegye.
Ezért 3-4-6e Ft-ot szokás kérni, tehát egy kézi levezetéses, azaz erotikus masszázs átlagos ára ma 7-10e Ft.
Ami ennél olcsóbb, az gyanús, ami ennél drágább, arra meg a magam részéről nem vagyok kíváncsi. Tudok olyan bombázókról, akik beépítik a masszázs árába a saját gyönyörűségüket és van pofájuk elkérni egy óráért 15e, meg 25e Ft-ot, de köszönöm szépen, egy önmagától elszállt bűbájka, aki mindjárt meghal, olyan szép, rajtam inkább ne kaparásszon.
(vö: Legyen inkább csúnyácska! és érett nők dicsérete!)

4. Az időpont egyeztetése

Kérdés ugye hogy mikor?
Saját tapasztalatom, hogy én úgy leginkább most azonnal mennék.
Esetleg jó előre tudom, hogy ma délután jön rám a maszathatnék és hogy rá is fogok érni.
Akkor bejelentkezem.
A másnapra-harmadnapra történő bejelentkezésben nem nagyon hiszek.
Láttam már olyat, hogy pusztán marketingfogásként egy ürességtől kongó szalonban elhitették a telefonálóval, csak holnaputánra van hely, akkora a sorbanállás.
Jártam már úgy, hogy bejelentkeztem másnapra és másnap már nem emlékeztek rám, meg hogy beszélgettünk.
Masszázsról van szó, ugye?
Ahol túl nagy a forgalom, mondjuk zsinórban jönnek a félórás masszázsnak nevezett tízperces farokverésre ötezeré' - az megintcsak nem a masszázs kategória. Jól meg lehet élni belőle a válság idején is, de az nem az én műfajom.

Megbeszélünk tehát egy időpontot, a végén még tisztázom, hogy én ki vagyok, bemondom hogy akkor 14 óra és a Viviennel beszéltem, igaz?
Igaz.

3 perccel 14 óra előtt odaérek.
Nem a környékre, hanem a kapucsengőhöz, hogy felcsöngethessek.
Nem előbb, mert nem akarok találkozni az előző vendéggel és nem később, mert az már az én kifizetett időm terhére megy.
Ha netán azt mondják, hogy bocs de menjek vissza 15 perc múlva, mert mittudomén miért, akkor oda biztos hogy soha többet nem megyek vissza, mert biztos hogy kupleráj, abból is a silányabb. Ilyenkor előveszek egy tartalék telszámot és a masszázsdélután egy kicsit tovább fog tartani.

5. a részletek pontosítása

A telefon-beszélgetés során nem árt tisztázni, hogy mi micsoda, nehogy később félreértések legyenek, ezért ilyenkor célszerű kerülni a virágnyelvet meg a mellébeszélést, mert a helyszínen ki tudnak derülni kellemetlen dolgok és ezek általában mindig valami olyat jelentenek, hogy a kicsike erre vagy arra nem vállalkozik, vagy igen, de csak borsos felárért. Én mondjuk szerencsés fickó vagyok, mert nincsenek extra igényeim és a nagyon jó masszázst szeretem és olykor egy izgalmas befejezést, de aki szereti a különleges finomságokat, az nagyon pofára tud esni, amikor a leányka a helyszínen bejelenti, hogy az eredeti árban bennfoglalni ígért popó annyit jelent, hogy egy kicsit megmasszírozza a farizmaimat. Ha az ánuszom környékét is szeretném, netán egy kis ujjazást, vagy prosztatamasszázst, az plusz öt, vagy tíz, húsz, vagy a fene tudja mennyi.
Ismétlem, szerencsére engem ez nem érint.

Szeretem hogy tudni, hogy van-e a helyszínen masszázspad.
Eredményesen masszírozni ugyanis csak ilyenen lehet, meg még a földre helyezett matracon, tatamin, de az a masszőznek nehezebb. Puha ágyikóban viszont totál lehetetlen, ugyanis a rúgózás meg a szivacs a masszázs mozdulatait tompítja, a hatékonyságát rongálja.

Azt is jó tudni, hogy mennyi ideig tart.
A TP, vagyis a time pressure (az idő szorítása) már évtizedek óta negatív tényező a lányok munkájának megítélésben. A kényszermasszőzöket nyugodtan nevezhetjük masszőznek álcázott örömlányoknak, ezek pedig utálják az egészet és igyekeznek rajta mielőbb túllenni. Náluk az egy óra negyvenöt vagy negyven percből áll, de ebben benne van hogy zuhanyozol, utána ő pancsikol hosszú percekig, majd undorodva keneget egy kicsit, nekiesik a brokinak és mehetsz a fürdőbe. Az egész együttlét kábé 18 perc, ebből a masszázsnak nevezett akármire jut kilenc perc, vagyis ennyiből áll az egyórás masszázs, a többi a körítés..
Szóval mindezt nagyon jó előre tisztázni.

6. megérkezés, bemutatkozás

Ha autóval megyek, első alkalommal, ismeretlen helyre, igyekszem úgy parkolni, hogy ne látszódjak a maszoda ablakából. Ugyan nekem nincs semmi titkolnivalóm, a páromnak nincs kifogása azellen, hogy masszíroztatom magam, de nem örülnék annak, ha olyanok foglalkoznának a témával, akiknek semmi köze hozzá és bizony nemegyszer hallottam olyanról, hogy az ablakból lefotózták az érkezőt, az autóját, rendőr ismerős segítségével a rendszáma alapján kiderítették hogy kicsoda, a többit nem nehéz kitalálni.

Az autóm tehát egy kicsit arrébb marad, nálam pedig annyi pénz, amiennyiben megállapodtunk, meg a slusszkulcs, semmi egyéb. Igazolvány, bankkártya és társai semmiképp. Olyat is hallottam már, hogy amíg a vendég a fürdőben frissült, addig megnézték a személyijét, megdézsmálták a pénztárcáját, stb.
Fő a bizalom, attól hogy paranoid vagyok, még nem biztos hogy nem figyelnek, meg ilyenek, de ha egy apró szervezéssel elejét vehetem a kellemetlenségeknek, akkor miért ne tenném? Oda semmiképp nem szeretnék eljutni, hogy magammal viszem a fürdőbe az összes cuccomat, mert attól a tisztességes leány bántódhat meg és miért rongálnám a kapcsolatunkat mindjárt az elején.

Felcsöngetek a kaputelefonon és amikor beleszólnak, semmi egyebet nem mondok, csak azt a keresztnevet, amit a bejelentkezéskor használtam. Erre nyílik a kapu és nem kell attól tartanom, hogy a járókelőknek vagy a lakóknak gyanússá válok.
Volt már olyan, hogy a bunkó biztonsági őr megkérdezte hogy kihez megyek, én nem álltam le arckodni vele hogy mi köze hozzá, hanem azt mondtam nagyon barátságosan, hogy az ötödiken várnak, az imént engedtek be, de a mondat végét a tamankó már messziről hallotta, mert nem álltam meg neki, ő meg nem tartóztathat fel, nem érhet hozzám, különben hamar vízszintesben találja magát.

Amikor belépek a lakásba, először mindig tisztázom, mennyire kell halkan beszélni, gondolvba arra, hogy egy másik szobában valaki épp most szenderedik el masszázs közben és nem akarom őt felordibálni. Mondom megint a keresztnevemet és megkérdem az engem fogadó hölgytől, hogy ő-e Rózsika és hogy vele beszéltem-e és eközben nagyon kedves és barátságos vagyok, amivel igyekszem megalapozni a nemsoká kezdődő szolgáltatás intimségét. Szeretem ha megkínálnak valamivel, általában vizet kérek, vagy néha mást, mert van hűtött üdítő és az olykor jobban tud esni.
Leülünk és váltunk néhány szót, mindig én kérdezek, valami olyat, ami nem tűnik bizalmaskodásnak vagy faggatózásnak, viszont elejét veszem annak, hogy tőlem kérdezzenek hülyeséget, hogy mi a foglalkozásom, meg hogy nős vagyok-e.
Amit biztos nem kérdezek meg soha:

• hogy megy bót?
• mióta csinálod eztet?
• egy ilyen szép nő hogy élhet ebből?
• meddig akarol még kurválkodni?
• szereted ezt a munkát? (na majd pont nekem mondja el hogy utálja, csak még két kiló hiányzik a nyóckerben kinézett szoba-konyhához)
• teccek, vazze?
• nem félsz a rosszemberektől?
• anyukád tudja, hogy micsinálsz?
• nem jössz inkább hozzám dolgozni?

Inkább olyanról szeretek beszélgetés kezdeményezni, hogy

• egyedül vagy párban jobb dolgozni - attól függően, hogy egyedül vagy párban dolgozik-é
• sok a kamu bejelentkezés? - már ugye akik időpontot kérnek és nem mennek oda
• sok hülye telefonálgat?

Ezek semleges és hálás témák, a lányok szeretnek róla beszélgetni.
De nem sokáig beszélgetünk, max 3-5 percig, mert ugye nem mesedélutánra jöttem, viszont nem esünk neki csak úgy durrbele.

7. tisztálkodás veszélyekkel

A masszőrök nem szeretik a büdös, izzadt, nyákos testet, ezért az első lépés után irány a fürdő. A cipőt a legtöbben már a bejáratnál levetetik - nyugodtan ott lehet hagyni, kivéve ha olyan egyedi, hogy a másik szobában kikapcsolódó főnököm távozóban rá nem ismer - és kérdés hogy hol vetkőzöm?
Ott, a masszázs helyszínén és az ott kapott törölközőt (titokban beleszagolok és ha büdi, akkor a távozás lehetőségén is elgondolkodom) magam köré csavarva indulok a fürdőbe.
Nem fogadom el a felajánlott papucsot, abban ugyanis biztosan gombás lesz a lábam, míg a kőre/padlóra lépve nem száz százalék.
A fürdőben megbízhatok a kád aljában, azt valószínűleg fertőtlenítik minden vendég után, de nem bízom meg a kád peremében, ahova a legtöbben kirakják a patájukat törölközés közben és nagy ívben elkerülöm a kilépőt, legyen az akármilyen anyag, textília, gumi, laticell, frottír, ugyanis ha nem minden vendég kap tisztát (nem!) akkor biztosan egy nagy gombatelep. Sötétben van, nedvesen, és egy nap minimum 10 ember lép rá, ebből pedig hétnek hóttziher hogy gombás a tappancsa.
Igyekszem azt is elkerülni, hogy a zuhanyfüggöny vagy a zuhanycső hozzámérjen, ezeknek épp elég élvezet, hogy rátapadhattak/hozzáérhettek az előző ötszáz kuncsaft redvás testéhez, nekem meg nem kell a fertőzés.

Megtisztálkodom, - a tisztálkodást illik nagyon komolyan venni, ugyanis lányoktól tudom, hogy némelyik kedves vendégük zuhanyozás után is olyan büdös, hogy a görény sírva könyörögne a receptért. Nem elég lábat meg testhajlatokat nedvesíteni, ugyanis rossz szagot áraszt az ápolatlan fejbőr, az elhanyagolt száj - horribilie dictu rossz fogazattal - és a szappantól-víztől kímélt nyak is. A saját bűzét a legtöbb ember nem érzi, mert megszokta, viszont ha a sokadik szolgáltató tűnik az átlagnál visszafogottabbnak, akkor nem árt valami őszinte ismerősnél megérdeklődni, hogy milyen a szagunk! - tehát megtisztálkodom, megtörölközöm és a törölközőbe csavarva visszamegyek a ruháimhoz, ellenőrzöm hogy tiszta lepedő került-e a padra és ha igen, akkor ráhasalok.
Amúgy a fertőzésveszély miatt otthonról indulok masszázsra, tisztálkodás után, úgy biztonságosabb.

8. a masszázs élvezete

Leteszem a magam köré tekert törölközőt valami olyan helyre, ami nem túl koszos, hiszen egy óra elteltével valszeg ugyanezt fogom használni, nagyon kevés helyen adnak másikat, igazán tisztát. Aztán hasra fekszem a masszázspadon, vagy a földre helyezett tatamin, miután megbizonyosodtam arról, hogy az alám terített izén még biztosan nem fetrengett előttem senki.
Jobb helyeken minden vendég ropogós, vasalt lepedőt, vagy papírlepedőt kap, kevésbé igényes maszodákban vasalatlan és a rengeteg mosástól már kissé szürkés lepedőkkel találkozni, az igazán ócska kuplerájokban pedig foltok láthatók az alomnak szánt textílián, jobb esetben olajpacák, a rosszabbat inkább nem írom ide, mert nemsoká megyek ebédelni.

Ha nem vagyok megelégedve a makulátlansággal, kedvesen és barátságosan mondom a hölgynek, hogy én ennél azért nagyobb tisztaságra vágynék, kérek egy lepedőcserét, vagy ha nincs, akkor két nagy törölközőt alám.
Ha nem megoldható, akkor még mindig fel lehet öltözni és elhagyni a terepet.
Nem csak azért, mert gusztustalan dolog beleheveredni mások testnedveibe, hanem mert a szolgáltatás is kábé ennyit fog érni.

Kikapcsolom a telefonomat
és ha mobilokat látok a szobában, rákérdezek, ugye ki vannak kapcsolva?
Nincs annál rosszabb, mint amikor épp majdnem elalszom, akkor berreg bele az idillbe valami francos készülék. Illetve van, rosszabb, az amikor a hölgy felveszi és az egyik kezét alibiből húzogatja rajtam, a másikkal már a következő vendégnek darálja az árakat.
Ha netán nincs kikapcsolva a kicsike készüléke, akkor megkérem, ha lenne olyan szíves.
Valóban szakképzett?
Az első érintésekre még odafigyelek.
Az érdekel, hogy szakszerű-e a masszázs, illetve hogy lát-e még valami fantáziát a hölgy a tevékenységében, vagy unja már, de nagyon.
Ha nem szakszerű, akkor nem engedem el magam teljesen, nehogy valami kellemetlen meglepetés érjen, pl. belekönyöl a gerincem közepébe, vagy váratlanul megnyomja a hólyagomat.
Az igazán szakszerű masszázs kérdéssel kezdődik: van-e valami egészségügyi problémám.
Mert bizony lehet, operáció, sérv, fejlődési rendellenesség, törés, ilyesmi és akkor egyes területekkel másképp kell bánni.
A másik és a harmadik dolog ami szakszerűségről árulkodik, hogy hol kezdődik a masszázs és merre halad. Az igazán képzettek a jobb saroknál indulnak és mindig felfelé masszíroznak, a kótyonfitty liboszómák meg összevissza, amerre látnak...

Beszélgessünk?
Az elején feltétlenül, olyan 10-12 perc után meg már inkább ne.
A masszőz nem tud a munkájára koncentrálni, az ügyfél meg nem tud ellazulni, ha közben Orbán Viktort vagy Bajnait ajnározzák, Szíjjártó Petyust emlegetik, a gázárakon és az áfaemelésen sápognak, vagy szidnak bármit és bármit.
Jó ha mindkét fél vigyáz a kérdéseire.
Nem kérdezünk olyat, ami bizalmaskodásnak, faggatózásnak tűnhet.

Csak a baromarcú vendég érdeklődik az üzletmenetről, a szolgáltató szexuális szokásairól, előéletéről és csak a leghülyébb picha kérdezi meg a vendégétől, hogy mi a foglalkozása és van-e családja.
Csak a tapló köcsög gondolja azt, hogy ő most itt a pénzéért király lett egy órára, meg hogy igaz amit a szolgáltató a szép farkáról,a kívánatos testéről meg az abban lakozó felemelő nagyszerűségéről mondott neki.

A jó masszőz észreveszi, ha a vendége nem igényli társalgást. A kulturált vendég meg először finoman jelzi ezt. Azzal hogy egyre több időt enged a lány kérdése meg a saját válasza között eltelni. Egy intelligens nő észreveszi ezt és abbahagyja a csicsergést.
Az untintelligensnek meg lehet mondani szépen, hogy inkább pihennék.
Adok közben visszajelzést?
Persze. Nem fekszem ott végig mint egy darab fa, és szólok ha valami nagyon jó vagy nagyon nem jó. Vagy ha esetleg másképp szeretném.
Vagy ha nem szeretem, ha az akármimet piszkálják.
Én pl. nem szeretem, amikor masszázs címszó alatt puszilgatnak, nyalogatnak, rámborulnak, átölelnek, cicit húzogatnak rajtam.
Jelzem.
Először finoman, aztán ha ez nem hatott, akkor finomkodás nélkül.
Esetleg irányítom a kicsike kacsókat, ha szükséges.
A lányok többsége szereti.


Nyúlkálok?
Általában nem.
Nincs rá szükségem.
Ha meg nagy ritkán van, akkor csakis diszkréten és persze előtte engedélyt kérek.
A diszkréten azt jelenti, hogy nem nyúlok be sehova, csak azt érintem/simogatom, ami kiáll, függetlenül attól, hogy a szolgáltatóm milyen munkaruhát hord.
A hölgy megérintésének két oka vagy célja lehet.
A keze megsimogatásával jelezhetem, hogy jólesik, amit csinál.
Ez neki is jólesik.
Ha a saját izgalmam fokozása céljából érintem meg, az neki nem esik jól, maximum úgy csinál, mintha jólesne.
Valszeg a töke tele van a sok kaparászó perverzdisznóval, dehát ez hozza a bevételt.
Aki meg elhiszi a műnyögéseket és -sóhajokat, az piacra se menjen, mert nagyon átverik.

9. Jöttem, láttam, lőttem

Az utóbbi bekezdés csak és kizárólag az erotikus masszázsra vonatkozik.
Gyógymasszázs esetén eszembe sem jut semmi huncutság, ha a masszőz kacsója megközelíti vagy megérinti a nagy bosszúállót, szerencsés véletlennek, afféle időskori szexuális morzsának könyvelem el és nem reagálok rá, sem gondolatban, sem cselekedetben.
A végén megköszönöm amit kaptam és indulok tisztálkodni.

Az erotikus masszázson más a helyzet, amit most itt nem részleteznék, talán majd máskor, ha van rá igény, csupán a lényeg: nem szeretem, amikor a szolgáltatóm hirtelen faképnél hagy és megy mosdani. Cserébe viszont az utókezelés alatt nem kérem meg a kezét, de nem is hívom sem vacsorázni, sem Velencébe gondolázni, továbbá nem sápogok azon, hogy egy ilyen nő hogy csinálhatja ezt a munkát.
Aztán összeszedem magam és megyek tisztálkodni.
Tisztálkodás után pedig felöltözöm.

10. Fizetés, elköszönés

A biztonság kedvéért még megkérdezem, hogy mivel tartozom, soha nem állok oda alkudozni, vitázni sem kezdek, ha utóbb kiderül, hogy a műszempilla az plusz kétezer. Odaadom és úgy búcsúzom, mintha jönnék holnap is, pedig tudom hogy ide sohatöbbet.
Valahol olvastam, hogy úriember szolgáltatásért soha nem ad nő kezébe pénzt, ezért a kért összeget mindig leteszem valahova, félig a terítő alá csúsztatva, Korda György mellszobra alá, vagy a Balázs Pali CD tokjára.
Megköszönöm az együtt töltött kellemes órát, további szép napot kívánok a hölgynek, közben ellenőrzöm, hogy mindenem megvan-e, egy búcsúpillatnást vetek a szobára, hogy nem maradt-e ott valamim.
Halkan beszélek, mert nem akarom zavarni a szomszéd szobában punnyadó kollégát, de azt sem, hogy megismerje a hangomat és másnap a hivatalban sejtelmesen kacsintson, hogy én ezredszer elítéljem a másság nyíltszíni hirdetését.


RoK
(masszázsblog, 2009 április)