Glutén, a csendes gyilkos

A gabonák egészségre ártalmas hatásának megítélése változó az orvosok körében. Azonban semmilyen hiteles orvosi intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy az USA (és valószínűleg a világ) népességének jelentős része érzékeny lehet a legtöbb gabonában jelen lévő bizonyos molekulákra. Azok, akik hóbortnak tartják a gluténmentes mozgalmat, valójában - tudtukon kívül - maguk is a gabonaérzékenység áldozatai lehetnek.

A lisztérzékenység(cöliákia) tüneteita búzával csak az 1940-es években hozta összefüggésbe Willem Karel Dicke holland orvos, miután megfigyelte, hogy az 1944-es éhínség alatt, amikor alig volt búza, a betegek drámai javulást mutattak. Azóta a modern orvostudomány pontosan definiálta a cöliákiát egy olyan autoimmun betegségként, amit a búzaglutén egyik komponensének, a gliadinnak a fogyasztása okoz.

Az USA-ban az összlakosság 1% cöliákiás, ez pedig nem tekinthető ritkának. Azonban a cöliákia talán csak a jéghegy csúcsa.

Úgy tűnik, hogy nem minden lisztérzékenynél jelentkeznek a tipikus tünetek, vagy egyáltalán bármilyen tünetek. A hagyományos értelmezés szerint a cöliákia hasmenéssel, bélgörcsökkel, puffadással, felszívódási zavarokkal, (ami gyakran vérszegénységhez vezet), és fogyással jár. A közelmúltban fedezték fel, hogy sokan azok közül, akiknél pozitív eredményt hoz az antitestek vizsgálata, és megállapíthatók a bélrendszeri károsodások, soha nem panaszkodnak semmilyen tünetre. Ezeknek az eseteknek a leírására született a "csendes cöliákia" elnevezés.

Azonban ezekben a rejtőzködő estekben is kialakulhat csontritkulás, vékonybélrák, illetve egyéb autoimmun betegségek, pl. sokízületi gyulladás, szisztémás lupusz, szklerózis multiplex, pszoriázis, Hashimoto kór (pajzsmirigy alulműködés), és talán még demencia(elbutulás) is. Ezen kívül bizonyos tünetek, mint pl. székrekedés és puffadás, hasmenés, nyelőcső reflux, kimerültség, depresszió, bőrkiütések, izomfájdalmak és izomkárosodások, neuropátia (motoros és szenzoros idegműködési rendellenességek), migrénes fejfájások, rohamok, vesebetegség (IgA nefropátia), I-es típusú cukorbetegség, terméketlenség, illetve ajakherpesz alakulhat ki, de az orvosok többnyire nem ismerik fel a gluténnal való összefüggését.

A gluténra adott gyulladásos válasz a belek fokozott áteresztőségéhez vezet (ez az "áteresztő bél szindróma"), amiből egy hajlamosító génekkel rendelkező személynél kialakulhatnak az antitestek és az az autoimmun reakció.

a glutén - a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban található különféle fehérjék közismert neve - nem az egyetlen oka a gabonák egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásának. A gabonák tartalmaznak lektin nevű molekulákat is. Például a búza WGA-t (búzacsíra agglutinint) tartalmaz, és felvetődött az a tézis, hogy a cöliákia és a glutén érzékenység a glutén-lektin kombinált hatásának eredménye. A lektinek az amúgy gluténmentes gabonák révén is képesek egészségi problémákat okozni. A gabona végül is egy élelmi magvakra vonatkozó tág fogalom, amely magában foglalja a fűféléket, a hüvelyeseket és egyéb növényeket. A búza, a rozs, az árpa, a zab, a cirok, a köles, a kukorica, a szójabab, a rizs, a földimogyoró, és a babfélék nagyrésze a "magvak" kategóriába esik. Míg lektinek csaknem az összes növényben és állatban gyakran előfordulnak, a gabonamagvak és hüvelyesek nagyon magas koncentrációban tartalmazzák őket. Ehhez még hozzájárul, hogy bizonyos gabonák genetikai modifikációja során szándékosan megemelték a lektinkoncentrációt, hogy a növény ellenállóbbá váljon a kártevőkre..

A lektinek lokálisan, hatással vannak a belek hámsejtjeinek ciklusosságára és a sejtelhalásra, megzavarják a tápanyagok emésztését és felszívódását, rossz irányba mozdítják el a bélflóra egyensúlyát, és megváltoztatják a bélrendszer immunológiai állapotát. Szisztémásan, megzavarhatják a zsír-, szénhidrát, és fehérje anyagcserét, hozzájárulhatnak a kulcsfontosságú belső szervek megnagyobbodásához vagy zsugorához (mint pl. a hasnyálmirigy vagy a csecsemőmirigy), és megváltoztathatják a hormonális immunológiai státuszt.  Végezetül, a lektinek a vérbe kerülve megnövelhetik a vérlemezkék aktivációját, és a vérrögképződés valószínűségét. Végül is az agglutinin kifejezés arra utal, hogy ezek a molekulák képesek rögöt képezni a vérben!

Tehát eddig két jó okot vázoltunk arra, hogy miért érdemes elhagyni vagy minimalizálni a gabonafogyasztást, és ezek a glutén és a lektinek. Ha ez nem lenne elég, szeretnék még egy okot említeni. A gabonák tartalmaznak két, a benzoxazinoidok családjába tartozó, ismert toxint, a DIMBOA-t és a DIBOA-t, melyek védelmet nyújtanak a kártevők ellen, és a legnagyobb mennyiségben a növény fejlődésének legtörékenyebb időszakában, a csírázáskor termelődnek.  Ezek a toxinok DNS és RNS mutációkat idéznek elő, ami sejthalálhoz, vagy ami még rosszabb, ráksejtek keletkezéséhez vezethet. Ezért a gabonacsírák fogyasztása különösen káros lehet. Sajnos ezeket egészséges élelmiszerként reklámozzák! Kifejezetten a gabonák és a rák kapcsolatát kutató vizsgálat általában kevés van, azonban a különböző ételcsoportok és a rák összefüggésének vizsgálati eredményei kimutatták, hogy a kenyér- és a gabonapehely fogyasztás szignifikáns kapcsolatot mutat a vese- és a prosztatarákkal.

A leghatékonyabb módszer a gabonák egészségkárosító hatásainak elkerülésére, ha teljesen elhagyjuk vagy lecsökkentjük fogyasztásukat. Ez nem könnyű feladat!

Forrás: www.tenyek-tevhitek.hu