Masszázs helyett mellbedobás

Felhívtam és kedves volt, így semmi nem akadályozott meg abban, hogy felszálljak a villamosra és elinduljak hozzá. Volt bennem nem kis izgalom, mert a környéknek, ahova mentem azért még ma is vannak veszélyes területei , ótvar házak, nem túl barátságos emberek.

A Xcsajszi háza viszont maga volt a kakukktojás, szép, új építésű, még szinte festéxagú. És a leány is gyönyörűnek bizonyult és a helyszínen is kedvesnek. Ez ugye azért fontos, mert hallani olyan esetekről, amikor a telefonos csalibeszélgetés csupa mézesmáz, a helyszínen meg egy kiégett, unott némber vár szolgáltatás céljából, ami azt jelenti, hogy vagy az elmúlt három órában keseredett meg, vagy más kezeli a telefonját.
A szépséges Xcsajszi fehérneműre vetkezett, engem pedig egy franciaágyra hasaltatott.
Olyan messziről kezdett kenegetni a testápolójával, hogy többször felnéztem: a saját kezét használja, vagy valami nyeles kenceficegépet. A sajátja volt az, főleg csak az egyik, mert a másikkal támaszkodott. Nem rám, hanem az ágyra, biztos hogy annak is jó legyen.
Közben csacsogott, aranyosan.
Megtudtam, hogy milyen csúnya fiúk vannak, akik mást is szeretnének tőle.

Ezt nem igazán értettem, hiszen Xcsajszi masszázst hirdet és a fotóin egyfolytában a hatalmas kebleit hangsúlyozza, egyébről szó sincs, így szégyellje magát minden randa hímsovén, aki egyéb kiívánságainak ad hangot.
Száradjon le a kukaca az ilyennek, lehetőleg még ma!
Igen, a hatalmas dudák.
Azok méretes cicik!
Kebelcsoda!
(hogy mi közük is van a masszázshoz? Természetesen semmi!)
Nem lehet őket megérinteni, de még csak megnézni sem.
Csupán reklámfogás.

Ezzel nincs is bajom, hiszen a masszázs szolgáltatás számomra az én testem tapenolását jelenti, de némi szakszerűséggel, vagy ha más ilyen nincs, akkor érzékiséggel, odaadással, úgy hogy örömömet leljem benne.
Itt csak kevésbé leltem, de sebaj, hosszú még az élet.
A világ összes masszőzét úgysem tudom kipróbálni, de ígérem, törexem rá!

RoK