Nem voltam agresszív, bunkó, követelőző

Bólogatás a nagyarcú masszőzökre…

Történt, hogy vágytam egy jó masszázsra, megfűszerezve némi, a férfi léleknek oly jól eső illúzióval, miszerint testének érintése egy még oly csinos és belevaló lánynak is kölcsönös örömet képes okozni, mint a képről szendén visszamosolygó hamvas tündérke.

Böngészés, választás, telefon, egyeztetés (az első két kiszemeltet egy kapcsolódó fórumon nagyon megdicsérték, nem is volt náluk időpont; a harmadik viszont rámért). A leírás alapján szakszerű masszázst várhattam, s abból kiindulva, hogy a kisasszony némi kiegészítés fejében hajlandó „befejezést” is alkalmazni „felizgult vendégének minden kívánságát” kielégítendő arra következtettem, hogy nem merő undorral fog végigtaperolni.  Szó mi szó, megegyeztünk, nem kértem a szolgáltatás emeltdíjas befejezéséből, megelégedtem az alapáras, izgalmas, de szakszerű, testet s lelket ellazító masszázzsal.

A hely frekventált, jól megközelíthető.
Rendezett, szemmel láthatóan erre a célra fenntartott tágas, többszobás lakásban fogadott a lány. Csinos, ápolt és kellemes meglepetésként a netes képnél is bájosabb volt, némi gömbölyded, jó helyen lévő túlsúllyal.
Zuhany, majd halk zene, széles matrac.
Az első meglepetés ekkor ért, nem igazán öltözött hozzá Ádám-kosztümös viseletemhez, ő meghagyta magán 60-as éveket idéző bikinijét (komoly tapasztalatom van: az első alkalommal a kis szoknyácska alatti területet hagyták meg szennyes fantáziámnak; ez volt a második). Sebaj, gondoltam, biztosan a fokozatosság híve.
Majdcsak jut valami az éhes férfiszemnek.
Talpnál kezdte, majd egyik láb, másik…
Kellő alapossággal, de diszkrét távolság tartással művelte tudományát.
Egész pontosan szemernyi erotikus felhang sem vegyült ténykedésébe!
Messze mögöttem dolgozott, még a látványt is elvéve a tükörtelen szobában. (A hát- és nyakmasszázs pedig egész vicces volt, amikor terpeszállásban, fölém hajolva gyúrta az izmokat. Amikor mondtam, hogy nyugodtan ráülhet a combomra köszönte, hogy ez jó így neki –és nekem?–) Ez némileg meglepett, mert ígérete szerint, ha a kedves vendég túlzottan felizgulna, ő maga nyújt könnyebbülést számára, de nem! A combok masszírozása alapból is pajzán gondolatok megfogalmazására adna okot, de ezt is sikerült úgy véghezvinnie, hogy eközben akár valami izgalmas krimit is olvashattam volna, nem zavartuk volna egymást a másik dolgában.
Comb után fenék, ami kb. annyi időt vett igénybe, mint ennek a mondtatnak az elolvasása, majd hát váll, nyak…
Gondolataim száguldoztak közben (nesze neked ellazulás…), szóljak, kérdezzek, esetleg testbeszéddel jelezzem, hogy nem ortopéd rendelésre jöttem?

Mi ilyenkor a helyes kommunikáció?

Hogyan lehetne rávenni a lányt, hogy tegyen valamit azért a pénzért, amit leperkászni szándékszik az ügyfélről?

Hogy értem én, hogy masszázs, de ezt a fajtát negyednyi pénzért bármely egészségcentrumban örömmel és odaadással csinálja meg végzett, szakszerű masszőr?!

Lassan és csöndben eltelt a másfél óra, próbálkozásaim a kommunikációra kudarcot vallottak, alantas próbálkozásaimra (miszerint „véletlenül” ott marad a kezem a combja közelében, esetleg egy mozdulat végén összeér a testünk) azonnali válaszként arrébb húzódott. (leszögezném, hogy hiúságomnál már csak szépségem nagyobb, szerénységem pedig határtalan, szóval undora nem szólhatott playboy mivoltomnak)

Eleinte még vártam, hogy belemelegszik és a szakszerűséget felváltja/kiegészíti az érzékiség, de kezdtem rájönni, hogy ez nem az az este lesz, amikor jókedvűen, feltöltődve megyek haza és neki az elkövetkező nehéz hétnek. Helyette maradt a kidobott pénz érzése, az a nem túl felemelő érzés, amikor az ember beruház egy prémium kategóriás áruba, s helyette valami kínai gatyit kap. És marad a tudat, hogy átvertek, mert nem voltam elég agresszív, elég bunkó, elég követelőző.
Mert elég sokan vagyunk, hogy megtehessék.
Ígérni könnyű, bárkinek bármit.
Betartani nem kell, majd jön más balek holnap…
Mert belőlem sem törzsvendég lett, csak egy sopánkodó balek…


Lehetne a végére írni a bonyolult férfi lélek és az ő ápolásának mikéntjéről, mint ahogy az egész erotikus masszázs üzletág létjogosultságáról, de fölösleges…
Aki tudja, hogy miről van szó az érteni fogja azt is, hogy miért érzem magam sértve, aki meg nem, az úgy sem most fog megvilágosodni.

Tényleg, mi ilyenkor a helyes kommunikáció?
Volt már valaki hasonló helyzetben?