Szélütés után: versenyfutás az idővel

A stroke (szélütés, gutaütés) világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok. A szélütést leggyakrabban a magas vérnyomás, a cukorbaj, az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri problémák és a stressz váltja ki, de a  magas koleszterinszint, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kialakukásához.

A stroke az agyi vérkeringés hirtelen zavara következtében kialakult tünetegyüttes. Leggyakoribb tünetei: hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, akadozó beszéd, ritkábban látászavar (kettős látás, látótérkiesés, egyoldali, átmeneti látásvesztés). A stroke-ot gyakran megelőzi egy rövid ideig tartó állapot, az úgynevezett átmeneti, agyi keringési zavar, melynek során a tünetek csak néhány percre jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. IIyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert az átmeneti rosszullét után  bekövetkezhet  egy súlyos agyi katasztrófa. A kezeletlen, vagy nem megfelelően orvosolt stroke csökkenti a beteg túlélési esélyeit, ugyanakkor jelentősen megnöveli a maradandó károsodás valószínűségét, illetve újabb stroke-esemény kialakulását is. Ha sikerül egy adott határidőn -az úgynevezett időablakon- belül megindítani a vérkeringést, akkor  megmenekülhet az elhalt idegsejtet övező és az agyi érkatasztrófa után néhány óráig még életképes agyterület. (Az időablak: az első tünetektől számított négy és fél óra)

Ha valaki bizonytalan abban, hogy a hozzátartozóját vagy ismerősét szélütés érte-e, kérje meg az érintettett, hogy :

1. mosolyogjon (M)
2. beszéljen (B)
3. emelje fel (E) vízszintesig mindkét karját

Ha az illető féloldalasan mosolyog, a beszéde akadozik, vagy érthetetlenné válik  , illetve az egyik karja a felemeléskor elgyengül, netán erjedten csüng, akkor nagy valószínűséggel stroke-kal van dolgunk.

Haladéktalanul hívjuk a mentőket!

-LaM-