Érintés a mindennapokban

Néhány hete egy társaságba csöppentem, ahol az érintés volt a téma. Egészen pontosan az ottlévők egy részének egyáltalán nem okozott gondot az érintés, sőt állították, hogy az ő szeretetnyelvük az ÉRINTÉS. Szeretik, ha megérintik őket és ők is érinthetnek másokat. Természetes része az életüknek.

Viszont legnagyobb meglepetésemre  akadtak olyanok is, akiknek már az is komoly problémát okozott, hogy például a munkahelyükön hogyan érjenek hozzá a kollégájukhoz? Arról már nem is beszélve, hogy jó néhányan szeretnének egy olyan áthatolhatatlan burkot vonni maguk köré, ami például a tömegközlekedésben  megvédené őket attól, hogy bárki hozzájuk érjen.

A munkahelyi "hogyan érjünk a kollégához, vagy ne érjünk hozzá"-hoz érdemes hozzáfűzni: például egy amerikai cégnél ne nagyon ölelgesse senki a kollégáját,  (mert  ugye az ölelés az egyfajta bizalmaskodásnak tűnhet) nehogy szexuális zaklatással vádolják meg az illetőt. De vajon kell-e érinteni, simogatni vagy  épp ölelgetni egy kollégát a munkahelyen? Mindenesetre nem szokványos. Épp ezért volt szokatlan, hogy vajon miért okoz ez gondot 2017-ben valakinek. Persze költői a kérdés...

De mi is az érintés szerepe az életünkben? Oldja a szorongást, magabiztossá tesz és ez még nem minden. Az érintés legyőzi a gátlásokat, a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása. Megerősíti a  kapcsolatokat, hiszen erős bennünk az érintés utáni vágy.

A közlekedés közbeni tolongást, esetleges nem kívánatos testkontaktust nem nevezném örömteli érintésnek. Nem hinném, hogy bárkinek is jól esik, ha hozzálapítják egy idegenhez. Csak nem mindenki borul ki ettől. Vagy csak kevésbé, mint a másik ember.

A beszélgetést kezdeményező hölgy elmondta, hogy a kóros érintéshiányát, amit az édesanyjától nem kapott meg, azzal, hogy masszőr lett, meggyógyította magában.

Egy magát  "Intimitás Gourmet"-nek nevező résztvevő leginkább az érzékiség felől közelített a témához és folyamatosan azt hajtogatta, mit hogyan kell tenni, vagy kipróbálni mással.... Már -már szinte erőszakosan, mintha fogyatékos lenne az,  aki a párjához ragaszkodik, netán még monogám is.

Érdekes délután volt, ám egy sarkalatos probléma azért akadt.

Nem kéne összemosni egy kellemes hétköznapi baráti ölelést azzal, amikor valami egészen másra, például érzéki vagy épp erotikus érintéstre, vagy masszázsra vágyik valaki.

Ráadásul nem hiszem, hogy akár a "kollégák érintése problémát", vagy  a tömegközlekedés által kiváltott iszonyt megoldaná.


LaM